2017. február 20., hétfő
  • Olvassa minden nap az agrárium friss híreit az MmgOnline agrárhírportálon!         Fizessen elő a Magyar Mezőgazdaságra, Magyarország egyetlen mezőgazdasággal foglalkozó hetilapjára!         Ezen a héten Vetőmagvilág melléklet a Magyar Mezőgazdaság hetilapban!         Ezen a héten Dísznövény Kereskedelem melléklet a Kertészet és Szőlészet hetilapban!          Megjelent a Kistermelők Lapja 2017. februári száma!         Megjelent a Méhészet 2017. februári száma!         Megjelent a Borászati Füzetek 2016/6. száma!        Megjelent a Pegazus - a lovasok lapja 2017. februári száma         Megjelent a Kertbarát Magazin 2017/1-2. száma!       Fizessen elő Magyarország nagymúltú kertészeti szaklapjára, a Kertészet és Szőlészetre!

Lapszemle

Illatos, modern rózsák
Kertbarát Magazin (2016-11-12. szám)
Megyesi Éva
2016.11.28., hétfő, 11:59

Szépsége mellett különleges illata teszi az egyik legkedveltebb növénnyé a rózsát. Fajtái közül általában a szirmok színe, illata és a virágzás ideje, gyakorisága alapján választunk. A rózsakatalógusokban az egyes fajták illatának összetételére is találunk adatokat, így segítik a forgalmazók a vevőket a választásban.

Az illatok és a színek szerepe a növény életében eredetileg a megporzás, az utódok létrehozásának segítése, így a növényfaj túlélése volt, így próbálja a megporzást segítő rovarokat magához vonzani. A rózsában több mint négyszáz illatelem van. A rózsaillat a szirmok fonákának mirigyeiben képződő illóolajok bonyolult keverékéből áll össze. A nap és a meleg segíti a kialakulásukat, napsütésben ezért sokkal erőteljesebb a rózsaillat, mint felhős időben. Kora délelőtt és késő délután is érdemes még a rózsabokrok közelében tartózkodni, akkor is erősebb az illatuk, mint máskor.
A rózsa illóolajai közül az egyik leggyakoribb, a rhodinol az úgynevezett régi rózsák – például a százlevelű rózsa (Rosa x centifolia) vagy a fehér rózsa (Rosa x alba) – illatáért felelős. A geraniol a muskátlilevelek jellegzetes illatát adja, az eugenoltól származik a szegfűszeg fűszeressége, a nerolt pedig a liliomfa (Magnolia) virágának illatában ismerhetjük föl. A zöld, fűszerű illatot pedig, amit a csésze- és a lomblevelek sebzésekor érezhetünk, a lipidszármazékoknak köszönhetjük (Boronkai, 2016).


A rózsanemesítők a vásárlói igényeknek megfelelően ma az illatuk mellett a fajták betegségekkel szembeni ellenállóságára is figyelnek. A régi illatos fajták fogékonyabbak a lisztharmatra és a csillagrozsdára, ezért megfelelő növényvédelem nélkül nehezen őrizhetjük meg az egészségüket. Táblázatunkban modern, illatos rózsafajtákat látunk, amelyek már megfelelnek a mai követelményeknek: illatosak és megfelelő gondozás, tápanyagellátás esetén kevés permetezéssel nevelhetők.


Aki kedveli a rózsákat, az biztosan tapasztalta már, hogy az erősen illatos fajták rövidebb idő alatt elnyílnak, mint nem illatos társaik. Ennek az az oka, hogy a virágzás során termelődő etilén érésgyorsító, tehát az elvirágzást is serkenti. A rózsaillat erőssége befolyásolja az etilénképződést, így a vázatartósságot. Minél illatosabb a rózsa, annál gyorsabban nyílik el. Ma már igyekeznek olyan illatanyagú fajtákat nemesíteni, amelyek aromaanyaga nem segíti az etilénképződést. Így kerültek például a rózsák illatanyagai közé a korábban kevésbé ismert ánizs-, citrom-, alma-, málna-, körte- és szegfűszegillatok.
A nagy nemesítőcégek honlapjain, vagy katalógusaiban a fajták leírása mellett olvashatunk az illatuk jellegzetes összetevőiről is. A nemesítési munkának köszönhetően szinte minden rózsatípusban találunk a betegségeknek ellenálló, illatos fajtákat.


 

A cikket a Kertbarát Magazin 2016-11-12. számában olvashatja.

Hírlevél

Ismerősnek jelölöm

Magyar Mezőgazdaság Kft. 1141 Budapest, Mirtusz u. 2. Tel.: +36 (1) 470-0411 Postacím: 1591 Budapest, Pf. 294

Copyright © Magyar Mezőgazdaság Kft. 2009. Minden jog fenntartva!