2017. február 20., hétfő
  • Olvassa minden nap az agrárium friss híreit az MmgOnline agrárhírportálon!         Fizessen elő a Magyar Mezőgazdaságra, Magyarország egyetlen mezőgazdasággal foglalkozó hetilapjára!         Ezen a héten Vetőmagvilág melléklet a Magyar Mezőgazdaság hetilapban!         Ezen a héten Dísznövény Kereskedelem melléklet a Kertészet és Szőlészet hetilapban!          Megjelent a Kistermelők Lapja 2017. februári száma!         Megjelent a Méhészet 2017. februári száma!         Megjelent a Borászati Füzetek 2016/6. száma!        Megjelent a Pegazus - a lovasok lapja 2017. februári száma         Megjelent a Kertbarát Magazin 2017/1-2. száma!       Fizessen elő Magyarország nagymúltú kertészeti szaklapjára, a Kertészet és Szőlészetre!

Lapszemle

Gyógynövényes kert Halimbán
Kertbarát Magazin (2016-9-10. szám)
Imre Zsuzsanna
2016.10.03., hétfő, 09:23

A Dél-Bakony nyugati peremén, Ajkától 16 km-re húzódik a mindössze 1200 lelket számláló veszprémi falucska, Halimba. Ott élt és tevékenykedett dr. Szalai Miklós (1902–1990) katolikus pap a második világháborút követő évektől haláláig. Azzal a szándékkal érkezett a faluba, hogy papi hivatása mellett a gyógynövények tanulmányozásának szentelje életét.

Vajon miért éppen Halimbára esett dr. Szalai Miklós választása? Korábbi tanulmányaiból tudta, hogy a Bakony és a Kisalföld találkozásánál fekvő Halimba és környéke Magyarország egyik leggazdagabb gyógynövénytermő vidéke. A különböző tájak találkozása különböző talajtípusok kialakulását eredményezte, ami számos növénytársulás előfordulását, megtelepedését segítette. Kis távolságokon belül nagyon gyorsan változik a növénytakaró: a tájra jellemző cseres tölgyes, cseres molyhos tölgyes, gyertyános kocsánytalan tölgyes növénytársulások, továbbá karsztbokorerdők, gyertyánelegyes bükkösök is megtalálhatók. A fás szárúak mellett a lágyszárú növények esetében is igen széles a választék.

Gazdag növényvilág

Az igen gazdag növényvilág a múltban és még napjainkban is jelentős gyógynövényállománnyal büszkélkedhet. Ez a természeti adottság tette lehetővé, hogy Szalai Miklós keze alól számos gyógynövény- teakeverék került ki, amellyel kezdetben a halimbai lakosokat, később a környékbeli, majd az ország különböző részén élő betegeket is ellátta. A gyógytea-keverékek „térhódításának” az is kedvezett, hogy a második világháborút követően 1977-ig nem volt háziorvos a faluban. Akkoriban 8-10 falut látott el egy orvos, így a betegeknek a 16 km-re fekvő Ajkára kellett átjárniuk. A háborút követően kevés gyógyszer állt rendelkezésre, azok is drágák és nehezen hozzáférhetők voltak, így a falubeliek az enyhébb betegségek kezelésére (gyomorpanaszok, meghűlés, ízületi bántalmak stb.) a gyógynövényekhez fordultak segítségért. A helybeliek többsége – tudva az esperes gyógynövényismeretéről – Szalai Miklós segítségét, tanácsát kérte. Ő pedig a keverékek összeállításakor figyelembe vette a szóban forgó betegségen kívül meglévő továbbiakat, valamint az egyéb tüneteket és az életkori sajátosságokat is. Személyre szabott, öt-, esetenként 10-15-féle gyógynövényből összeállított teát készített a hozzá forduló betegeknek. A múlt század 60-as, 80-as éveiben szinte alig akadt ember az országban, aki ne ismerte vagy kóstolta volna a gyógyteáit.
A 80-as évek elejétől a kistarcsai Szilasmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet közreműködésének köszönhetően Halimbárium néven kerültek kereskedelmi forgalomba az esperes teái. A 16 leghíresebb gyógytearecept szabadalmi jogát megvásárolva hatfélét kezdett a szövetkezet gyártani és forgalmazni. Mindemellett az espereshez is érkeztek megrendelések gyógyteákra az országból és a határainkon túlról is. A teák értékesítéséből befolyt összeget közhasznú célra fordította, a helyi, szegénysorból származó tehetséges gyermekek taníttatását, illetve adományok formájában katolikus templomok felújítását támogatta.

Múzeum lett

Halálát követően 1999-ben Halimba Község Önkormányzata megvásárolta a Római Katolikus Egyházközségtől az egykori lakóházat, ahova az esperes nyugdíjas éveiben költözött. Felújította és múzeummá alakíttatta a házat, ahol a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum munkatársai állandó kiállítást rendeztek be. Ezt követően felújították a kertet is, amely azóta is gyógynövényes bemutató- és oktatókertként üzemel. Közel 4000 négyzetméteren számos gyógynövényágyás várja a látogatókat.
A gyógynövények mellett veteményágyásoknak is helyet ad az emlékház kertje. Biodinamikus gazdálkodást folytatnak, figyelmet fordítanak a tudatos növénytársításra, az esővíz használatára, a komposztálásra és a talajtakarásra. Az ágyásokban nevelt zöldségeket a helyi óvoda konyhájának adják, de a falubéli általános iskolásoknak és a szociálisan rászorultaknak is jut belőle.
A tápiószelei Növényi Diverzitás Központtól 50 gyümölcsfát kapott a halimbai önkormányzat, köztük több régi, őshonos magyar gyümölcsfajtát, mint a ’Budapest’ és a ’Ceglédi óriás’ kajszikat, a feledésbe merült ’Török Bálint’ almát vagy a ’Bőrkörtét’. Huszonegy fa található az emlékház kertjében a zöldségágyások ölelésében. Termőre fordulásuk után azok gyümölcse is az óvodások és az iskolások asztalára kerül majd.

Vegyszerek nélkül

A kert egész területén vegyszermentesen gazdálkodnak, gyógynövénylevekkel permeteznek, igen hatásos például az erjesztett csalánlé a növényerősítésben, illetve a levéltetvek elleni védelemben. Sikerrel próbálkoznak még az édeskömény, a lándzsás útifű és a zsurló áztatásával, erjesztésével a különböző növénybetegségek vagy kártevők ellen.
Az „Ora et Labora – Imádkozzál és dolgozzál, avagy összefogással a helyi kulturális értékek integrált bemutatásáért” pályázatnak köszönhetően 2010-ben átépítették a kertet, új gyógynövényágyások készültek. Megújult a burkolat, elkészült számos épület, köztük a melegház, a hidegház és a növényszaporító üvegház. Felújították a kerti kutat és – jelenleg szőlő és komló támasztékául szolgáló – kerengő létesült köré. Gyógynövényszárítót alakítottak ki, ahol házi készítésű napkollektoros és napelemmel ellátott szárítóberendezés is helyet kapott. A megépült kemence a falu rendezvényein üzemel a halimbai lakosok örömére. A felújításhoz a helyi önkormányzat és a Veszprémi Érsekség is hozzájárult, és helyi vállalkozók is támogatták a munkát.
Az emlékház nem a gyógynövények termesztését, hanem azok bemutatását tűzte zászlajára az oktatás és az egészséges életmódra való nevelés jegyében. Betekinthetünk a halimbai esperes életébe és munkásságába, megismerkedhetünk a gyógynövények jótékony hatásával és felhasználásával, megkóstolhatjuk (pl. édeskömény, snidling, metélő fokhagyma), megszagolhatjuk (pl. magas illóolaj-tartalmú mentafélék, rozmaring, kakukkfű) és megtapinthatjuk (pl. érdes levelű orvosi zsálya, csicsóka, orvosi atracél) őket. Nagyobb csoportok – előzetes egyeztetés alapján – gyógyteákat kóstolhatnak és a helyi kemencében sült kenyeret, kalácsot vagy langallót fogyaszthatnak, amihez az alapanyagok nagy részét a kertben termesztett gyógy-, fűszer- és zöldségnövények adják.

Óvodások, iskolások

A látogatók között sokan fölteszik a kérdést: miért nem lépnek ténylegesen Szalai Miklós esperes nyomdokaiba azzal, hogy gyógyteákat készítenek és értékesítenek? Az egyszerűnek tűnő kérdés mögött számos probléma és nehézség húzódik. Amíg a múlt század közepén és végén lehetőség volt Halimbán és környékén összegyűjteni, pajtákban vagy padlásokon szárítani, később egy tálban összekeverni és papírzacskókba tölteni a gyógyteákat, ma ez a tevékenység engedélyhez kötött, ráadásul jelentős beruházást és nagy szakértelmet igényel. Az emlékház csupán az emlékek őrzését, a gyógynövények ismeretének és hasznosságának továbbadását tekinti feladatának.
Ezt a célt nemcsak a Szalai Emlékház tűzte zászlajára, hanem a helyi oktatási intézmények is. A Hársfa Óvoda pedagógusai kezdik „beoltani” a legkisebbeket a gyógynövények ismeretével és azok hasznosságával azáltal, hogy az óvoda kertjében évek óta kis gyógynövénykertet gondoznak. Minden évszakban ellátogatnak az óvodások az emlékház kertjébe, és megtekintik az időszerű kertészeti munkákat, segítenek a veteményezésben, gyógynövényekkel ismerkednek, gyógyteákat kóstolnak. Az óvodából kikerülve a helyi általános iskolában kamatoztathatják és bővíthetik ez irányú tudásukat. Az iskola – mely 1996-tól Szalai esperes nevét viseli – minden év májusának első csütörtökén Szalai Emlékversenyt rendez a környékbeli általános iskolák közreműködésével. Így némi túlzással elmondható, hogy a falu apraja-nagyjának élete szervesen kötődik az esperes életéhez, azon belül a gyógynövények ismeretéhez, szeretetéhez.

(Felhasznált irodalom: M. Mester Katalin: Halimba története mozaikokban, 2009, Halimba Község Önkormányzata)
 

A cikket a Kertbarát Magazin 2016-9-10. számában olvashatja.

Hírlevél

Ismerősnek jelölöm

Magyar Mezőgazdaság Kft. 1141 Budapest, Mirtusz u. 2. Tel.: +36 (1) 470-0411 Postacím: 1591 Budapest, Pf. 294

Copyright © Magyar Mezőgazdaság Kft. 2009. Minden jog fenntartva!