Amikor 1955-ben Robinson úr és neje beköltözött a Hyde Hall-ba, mindössze hat fa állt a szélfútta domb tetején, és kertnek nyoma sem volt. Ha akkor tudták volna, amit rövidesen a saját bőrükön kellett megtapasztalniuk, akkor kétséges, hogy valaha is belevágtak volna a kert létrehozásába!
A telek hideg, szeles helyen, Anglia egyik legszárazabb területén fekszik, és a dombtető kavicsos földjét ragadós agyag váltja fel a lankákon. Évszázadokig farmként üzemelt, a ház környékén mindenféle kacat hevert. Robinson asszony ezek ellensúlyozására kezdett kertészkedni, és ahogy takarították a romokat, már ültették is a növényeket: bármit, amihez akkoriban hozzájutottak. Virágos ágyás és zöldséges létesült a házhoz közel. A kert vázát az a 60 fiatal facsemete alkotja, amit egyszerre szereztek be a wickfordi piacon. (...)
































